2010. augusztus 1., vasárnap

Egy vámpír szív dobbanása...-Első fejezet.

(Elizabeth szemszöge)

Én és a testvérem már 1000 éve élünk az élet kezd unalmas lenni.A testvérem és én különlegesek vagyunk.Én a négy elemet tudom uralni(tűz,víz,föld,levegő) és van egy pajzsom ami megvéd mint a fizikai és mind az elemi támadástól is.A húgom pedig látja a jövőt.Nem öregszünk,tudunk aludni és emberi kaját fogyasztunk.

***

Ismét egy nap amikor költözünk.Nem is tudom,hogy hányadik 1000 év alatt.
-Utálok költözködni.-nyafogtam Ann-nek a testvéremnek.
-Jajj Liz!Ígérem,hogy Olaszországban minden jobb lesz.-mondta miközben tovább csomagolta a cuccait.Olaszországot imádtam.Ott lakott a híres-neves Volturi a vámpírok királyi családja.
-És hova megyünk?-néztem a húgomra.
-Volterra.-Olaszországon belül pedig pontosan Volterrában.
-Mit tervezel?-néztem gyanakvóan Ann-re.
-Esküszöm,hogy semmit.-emelte fel a kezeit.Ann-nél sohasem lehetett tudni,hogy mit tervez.-Indulhatunk?
-Persze.-fogtam a csomagom és még egyszer utoljára megnéztem a hatalmas lakásunkat.

***

Leszállt a gép Firenzében.Izgultam.Egy nagyon rossz érzés fogott el.Elkezdtünk sétálni kifelé az autó kölcsönzőhöz.Mivel én voltam az idősebb ezért csak én vezethettem.Így hát kikölcsönöztem egy sárga porsche-t.Mikor éppen szálltunk volna be az autóba egy vámpírnő-t láttunk ahogy egy csoport turistát vezetett.Ő biztosan Heidi Volturi.gondoltam.

***

Mikor megérkeztünk Volterrába a rossz érzésem nem múlt.Leparkoltam a ház előtt mikor két fekete köpenyes alakot láttunk a ház előtt.Felvontam magam köré mind két pajzsomat a biztonság kedvéért kitoltam Ann-re is.Azonnal tudtam,hogy a Volturival van dolgunk.A két alak levette a csuklyákat és a vérvörös szem igazat adott nekem.
-A Volturitól jöttünk-mondta az egyik hatalmas vámpír.
-Magamtól nem jöttem volna rá-mondtam neki és keresztbe fontam a mellkasomon a karom.A másik köpenyes alak végig nézett rajtam és egy hatalmas sóhaj hagyta el a száját.Én csak felhúztam a szemöldököm és ránéztem.
-Aro küldött,hogy csatlakozzatok a Volturihoz.-folytatta a nagydarab.
-Remélem nem haragszik meg ha elutasítjuk.-válaszoltam neki.
-Ebben az esetben a Mester arra kér minket,hogy figyeljünk rátok.Ha lehetne ezt ne itt beszéljük meg.Nem mehetnénk beljebb?-kérdezte a másik vámpír.Ann és én csak bólintottunk és besétáltunk az új lakásba.Ami szerencsére az én húgicámnak már be volt rendezve.Besétáltunk a nappaliba és leültünk a kanapára mind a négyen.
-Nos mivel ilyen különös képességeitek vannak ezért Aro arra kért minket ha nem akartok csatlakozni akkor itt kell maradnunk figyelni rátok.-folytatta a srác amit az előbb elkezdet.-Ne haragudjatok mi a nevetek?Mert úgy egyszerűbb lenne beszélgetni erről.
-Elizabeth Wolf és Ő itt a húgom Deborah Ann Wolf.Engem csak Liz-nek szólítsatok a húgomat pedig Ann-nek vagy Debi.-mondtam nekik valamivel kedvesebben mint az előbb.
-Demetri és Felix.-mutatkozott be a két Volturis.
-Nos amit az előbb mondtál Demetri a megfigyelés vagy mi az tényleg jól jönne.Nem egyszer rabolták el Liz-t.-árulkodott a húgom.
-Ez egy igen lenne?-nézett ránk Felix.Mi csak bólintottunk.
-Akkor megmutatom a szobátokat-kelt fel a kanapéról Ann.
-Én pedig behozom a csomagokat.-álltam és is fel.
-Várj segítek-szólt Demetri.
-Kösz-elindultunk a kocsihoz amiben a csomagjaink voltak.Még szerencse,hogy csak a ruhákat szokásunk hozni.Kinyitottam a csomagtartót.Én megfogtam az én bőröndjeimet Dem pedig a húgomét.Elindultunk be a házba.
-Ann melyik az én szobám?-ordítottam fel az emeletre.
-Az emeleten felmész a folyosón majd balra a második-jött a válasz.Demetri eközben letette a húgom cuccait.Felmentem a lépcsőn és arra mentem amerre a húgom mondta.Benyitottam az ajtón és egy gyönyörű szobával találtam szembe magam.A szoba közepé egy hatalmas két személyes ágy volt.A szoba a kedvenc színeimben pompázott kékben és lilában.Besétáltam a szoba közepére és letettem a cuccaimat.Kipakolni ráér később is.Lementem a lépcsőn a nappaliba és Demetri még mindig ott állt.
-Szóval ezentúl együtt fogunk lakni?-néztem rá.
-Ezek szerint-mosolyodott el.Olyan édes volt a mosolya.Éppen a húgom és Felix jöttek le a lépcsőn.
-Vissza kéne menni Aronak szólni-mondta Felix.
-Én nem megyek-mondtam nekik.
-Rendben én itt maradok-mondta Demetri és rám nézett.
-Én viszont mennék veled Felix-mondta Ann Felixnek.Mivel a húgom volt ismertem.Teljessen oda volt Felixért.Mire ezt elgondoltam eltűntek és ketten maradtam Demetri-vel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése