(Liz szemszöge)
Mikor haza értünk Demetri vel hulla fáradt voltam.Leültem a kanapéra és elfeküdtem rajta.
-És most?-nézett rám Dem a kanapé végéből.
-Menjünk fel a szobámba-ültem fel a kanapén és finoman megcsókoltam.Ekkor az én drága húgom jött le a lépcsőn.
-Bocs,hogy zavarok de ha gondoljátok akkor használhatnátok egy szobát.-fecsegte nekünk.Nem is olyan rossz ötlet.
-Felőlem.-mondta Dem és azzal a húgom el is tűnt.Felpattantam a kanapéról és elkezdtem sétálni fel a lépcsőn.Mikor beértünk a szobámba Demetri bezárta az ajtót.
(Demetri szemszöge)
Bezártam az ajtót,hogy senki se zavarjon minket.Átkaroltam szerelmem derekát és belecsókoltam a nyakába.Megfordult és lágyan elkezdett csókolni.Felkaptam az ölembe és oda vittem az ágyra de a csókunk még mindig nem szakadt meg.Ledobtam az ágyra és finoman rámásztam,hogy nehogy ránehezedjen a súlyom nehogy kilapuljon szegény.
***
Liz a karomban aludt el.Olyan gyönyörű volt amikor aludt.Szorosan hozzám bújt.Így aludt és reggelig meg sem mozdult.
***
Elizabeth elkezdet mocorogni a karomban.Finoman átölelt majd megszorított.Egy apró puszit nyomtam a homlokára.
-Jó reggelt-ásította.
-Neked is-válaszoltam neki majd még szorosabban hozzám bújt.-Nem vagy éhes?
-Nem.Te?Oké ez hülye kérdés volt.Nézd el nekem reggel van.-olyan édes volt mikor zavarba jött.Lehajoltam hozzá és finoman megcsókoltam.
(Elizabeth szemszöge)
Finom csókot lehelt ajkaimra.
-Mi a mai program?-nézett le rám.
-Vásárlás!-mondtam neki.Olyan régen mentem már vásárolni.Gyorsan felpattantam az ágyból és felöltöztem.Dem is felöltözött és lementünk a nappaliba.Ann már ott várt minket aggódó arccal.Még le sem értünk a lépcsőn és már is elém lépett.
-Liz valamit láttam.-mondta még mindig azzal az ijedt arccal.
-Na mi van mond már!Ann kérlek!-kérleltem a húgomat.Annyira csak nem lehet rossz.
-Terhes vagy-tévedtem.De hisz ez lehetetlen.Illetve nem az a tegnap este.Demetri-re néztem aki nem lélegzett és nem is mozdult.Csak állt egy helyben.
-És mit tudsz?-néztem Ann-re.
-Két lány.-Láttam,hogy Demetri elkezdett lélegezni.Ez jó jel.Ezt meg kell beszélnünk.
-Ann?Elvinnéd Felix-et valahova,hogy megtudjuk beszélni?-kérdezte Dem.Ann csak bólintott és felszaladt az emeletre.Felix-el az oldalán tért vissza és léptek ki az ajtón.Aggódó arccal néztem Dem-re.
-Őszintén-kezdtem bele-te szeretnéd őket?
-Én nem tudom.Mármint fogalmam sincs.Itt az a kérdés,hogy készen állsz-e az anyaságra?-erre a mondatra elkezdtek potyogni a könnyek a szememből.Demetri oda jött és szorosan megölelt.
-Demetri erre sosem leszek készen.
-Akarod őket?-csak bólintottam.
-Rendben.Hát akkor meg kéne kérdezni a húgodat,hogy mennyi idő a terhesség.-Ekkor Ann lépett be az ajtón.
-Liz el kell mondanom valamit.Én Felix-el elmegyek a Volturihoz.-mondta keserű arccal.
-Ann nem.Nem engedlek el.Jól megleszünk mi itt négyen.Illetve hatan.-Ann szorosan átölelt.-Lenne egy kérésem.
-Már láttam előre.Ma elkezdem berendezni a szobát mert egy hónap múlva jönnek.-ugrándozott a húgicám.Egy hónap rövid idő.
-Dem ugye a vásárlást nem hagyjuk ki?-néztem a szerelmemre.
-Hé ne menjetek vásárolni.Fölösleges.Holnap elkezd nőni a hasad.És akkor kár lesz.-ecsetelte a húgom.
***
(A történet onnan folytatódik,hogy Elizabeth megszült és minden rendben van.Ha lesz alkalmam akkor megírom azt az egy hónapot de még nem tudom,hogy mennyi időm lesz.Egyrészt majd a suli miatt is és egy családi gond miatt de ezt nem részletezem)
(Elizabeth szemszöge)
Mindkét csajszi egészséges lett és félvér.Illetve elég bonyorult ez.Van bennük vámpír,ember és ez ami én vagyok ez a különleges képességű.A neveket Demetrivel választottuk.Noelle és Kayla Wolf.Vagyis nem tudom lehet,hogy Volturi.Kaylanak gyönyörű szép vörös haja van mint az édesanyánknak volt és kék szeme.Noelle olyan mint én barna haja van és barna szeme.Mivel van bennük vámpír vér ezért gyorsabban fejlődnek.Eddig nem derült ki,hogy lenne valamilyen képességük de remélem lesz.Szerencsére a picik most alszanak bár nincs olyan késő még csak este nyolc óra van.
-Csak azt nem értem,hogy Kayla hogyan lett vörös hajú-gondolkozott el szerelmem.
-Szerintem a nagyiára ütött-néztem rá-kiköpött mása az anyánknak.Vörös haj,kék szem.
-Noelle pedig olyan mint te-válaszolta és egy csókot nyomott a homlokomra-Nem vagy álmos?
-Nem.Olyan gyorsan nőnek a lányok.Nem?
-Igen én is észre vettem de Aro szerint ez normális.Tudod sosem hittem,hogy apa leszek.
-Én sem gondoltam.A szokásos kilenc hónap helyett csak egy hónapom volt.
-Igen ez azért más volt.Sokkal.
***
(2 hónap múlva)
-Anya!Noelle elvette a macimat-ordította Kayla.Hangosan kifújtam a levegőt és felmentem az emeletre.
-Noelle ad vissza szépen a húgodnak a macit.-mondtam nekik.Kayla oda nyújtotta Noelle-nek a macit és oda hajolt hozzá és egy puszit nyomott az arcára.
-sajnálom,hogy elvettem-mondta.
-Megjöttünk!-hangzott lentről Felix és Demetri hangja egyszerre.
-Apa!-ordították a lányok egyszerre és elkezdtek lefele futni.
-Megállni!-szóltam nekik és megálltak-nem futunk a lépcsőn.-és elkezdtek lassan lesétálni.Mindkét lány Dem nyakába ugrott és két két puszit nyomtak az arcára.
-Engem nem is üdvözöltök?-kérdezte Felix.A lányok nagyon szerettek Felix-el játszani.Állandóan szegényt nyúzták.Kayla Felix hátára ugrott és megkapaszkodott a nyakában és elkezdte harapni a nyakát.Noelle nyugodtam volt ő megvárta amíg Felix felveszi őt.
-Hé lányok mi legyen a vacsora?-kérdeztem tőlük-Mi lenne ha étterembe mennénk?
-Jóó-ordították és abba hagyták Felix nyúzását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése